KOCKÁZATKEZELÉS, KOCKÁZATELEMZÉS, VEVŐMINŐSÍTÉS
A kockázatelemzési szolgáltatásunk alatt nem a tipikusan banki ügyfélkockázat" kifejezést értjük, hanem sokkal inkább a különféle projektkockázatok rendszerét. Kockázatelemzési szolgáltatásunk lényege, hogy a projekt jövőbeni pénzáramlásait valószínűség-eloszlásokkal írjuk le, majd ezt szimulációs technikával kiértékeljük
A kockázatelemzés szükségessége
Az első lépés a kockázatelemzésben és modellkészítésben, hogy feltegyünk és megválaszoljunk olyan kérdéseket, amelyek döntéseinket befolyásolhatják. Íme néhány, a gazdasági kockázatra vonatkozó kérdés:
•    Megelőz-e minket egy versenytárs hasonló termék piacra dobásával, esetleg jobb termékkel jelenik meg a piacon?
•    Késlelteti-e majd a termékek bevezetését kormányzati szabályzás vagy a szükséges engedélyek beszerzése?
•    A termelési költségek az előrejelzésnek megfelelően fognak alakulni?
•    Meg kell-e majd változtatni a javasolt eladási árat a becsléstől eltérő kereslet miatt?
•    Egy új vezetés befolyásolja-e a piaci értéket?
•    Elegendő lesz-e az adott készletszint a kereslet kielégítéséhez?
•    Hogyan befolyásolják a piaci és politikai események a külföldi szállítókat a deviza árfolyamok, kereskedelmi korlátok, szállítási határidők, stb. szempontjából?.
Könnyen belátható, hogy a fenti kérdések mindegyike rávilágít a kockázatra, egy lehetséges döntésünk várható kimenetelét meghatározó tényezőre.
A kockázat mérése
Annak felismerése, hogy helyzetünk kockázatos, csak az első lépés. A lényeges kérdés az, hogy hogyan tudunk számszerűsíteni egy bizonytalan helyzettel kapcsolatos kockázatot. A kockázat számszerűsítése azt jelenti, hogy meg kell határoznunk, hogy az eseménynek milyen kimenetei lehetnek, és ezeknek mi a valószínűsége. Tegyük fel, hogy a pénzfeldobás kimenetét vizsgáljuk. Ha elég sokszor megismételjük az érme feldobását, akkor azt tapasztaljuk, hogy az írások és a fejek száma közel azonos. A legtöbb valós helyzetben nincs arra mód, hogy a pénzfeldobáshoz hasonlóan nagyszámú kísérlettel becsüljük meg a kockázat nagyságát. Hogyan tudjuk kiszámítani például egy új beruházás beindítását követő többlet eredményeket? Figyelembe lehet venni múltbeli tapasztalatokat, de nincs matematikai képlet arra vonatkozóan, hogyan kapjuk meg a lehetséges kimenetekkel kapcsolatos kockázat pontos mértékét. A rendelkezésre álló legjobb információk alapján kell a kockázatot megbecsülni. Ha a pénzfeldobáshoz hasonlóan tudjuk kiszámítani egy adott helyzettel kapcsolatos kockázatot, akkor objektív kockázatról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy mindenki egyetért azzal, hogy a kockázat helyesen lett számszerűsítve. A legtöbb esetben azonban a kockázat számszerűsítése szubjektív érzéseinket is magában foglalja. Lehet, hogy nem áll rendelkezésre minden információ, lehet, hogy az adott szituáció nem ismételhető, vagy túl komplex. Ha a kockázat meghatározása szubjektív elemeket is tartalmaz, akkor állandóan fel kell tennünk a kérdést, vajon hozzáférhetők-e olyan újabb információk, melyek segítségével jobban számszerűsíthetjük a kockázatot. Ha vannak ilyen információk, akkor milyen nehéz és milyen költséges ezekhez hozzáférni? Mennyiben változtathatnák meg ezek az információk a kockázat meglévő becslését? Ez a változás milyen hatással lenne a vizsgált modell eredményeire?
A kockázat meghatározása valószínűség-eloszlással
Ha számszerűsítettük a kockázatot, azaz meghatároztuk a lehetséges kimeneteket, és ezek bekövetkezésének valószínűségét, akkor a kockázatot valószínűség-eloszlással jellemezhetjük. Nagyon sokféle valószínűségi eloszlás létezik. A legtöbb ember hallott már a haranggörbével jellemezhető normál eloszlásról. (Az eloszlás sűrűségfüggvénye egy harangra hasonlít.) A normál eloszlás mellett többek között egyenletes, háromszög, trapéz és lognormál eloszlású változókat is használhatunk.
Összefoglalva
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy minden olyan kvantitatív vagy kvalitatív módszert kockázatelemzésnek hívunk, mely segítségével egy adott döntési helyzetben a kockázat hatását tudjuk felmérni. Nagyon sokféle ilyen módszer létezik, s mindegyik abban segíti a döntéshozót, hogy a kockázat figyelembevételével tudjon cselekedni. Az általunk végzett kockázatelemzés olyan kvantitatív módszer, mely valószínűség- eloszlások használatát igényli. Ezen kockázatelemzési módszer általában négy lépést foglal magában:
•    A modell folyamatainak (például különböző árbevételek, költségek, adókulcs stb.) és az ezekkel kapcsolatos összefüggéseknek meghatározása.
•    A modell változóinak meghatározása. Ennek során meghatározzuk, hogy az egyes folyamatok az egyes években milyen értékeket milyen valószínűséggel vehetnek fel. A változók definiálásakor valószínűségi változókat használhatunk.
•    A modell elemzése szimulációs technika segítségével.
•    Döntéshozatal a szimuláció során kapott eredmények alapján.
Igen nagy értéke van e módszertan alkalmazásának olyan helyzetekben amikor:
•    A projekt jelentős bizonytalanságokkal bír,
•    Ha kevés empirikus adat áll rendelkezésre a tervezéshez,
•    Amikor a projekt működése során számszerűsíthető hatású, de különböző döntések születhetnek,
•    Ha a döntéshozók részletesen ismerni kívánják jövőbeni hozamaik lehetséges változatait.

Vevőminősítés
A partnerkockázat valamennyi gazdasági szereplő egyik legfontosabb kockázata.
Vevőminősítési termékünk és szolgáltatásunk vezérelve:
Az objektív elveken nyugvó vevőminősítések fő hátránya, hogy az áruhitelt nyújtó társaság stratégiájával, az adott vevővel kapcsolatos elképzeléseivel nem foglalkozhat. Ezért a megfelelő minősítés alapkritériuma, hogy vállalat-specifikus és képes időben követni a vállalat kintlévőség menedzsmenttel kapcsolatos taktikájának változását. Ha ez nem teremthető meg, akkor a vállalat pénzügyesei, értékesítői továbbra is érzéseik alapján adnak áruhitelt az ügyfeleknek. Ez vagy a pénzügyi kockázatot növeli, vagy az értékesítési volument ronthatja le az optimális szint alá!

A minősítő program feladata, célja
A VEMIN program fő funkciója, hogy megadja vevőnként azokat a limiteket, amelyek alapján dönteni lehet a halasztott fizetés mértékéről, más néven a kereskedelmi hitelezésről. A program legkorszerűbb minősítési elveket használja, alkotói banki, kereskedelmi és tanácsadói gyakorlattal rendelkeznek. A program egyik fő értéke, hogy az adott vevőt nem "csak" önmagában elemzi, hanem méri, összehasonlítja az ágazati sajátosságok alapján, valamint figyelembe vesz szubjektív kockázati ismérveket is.
Az összehasonlítás bázisát a DATAX Ágazati Pénzügyi Mutatószám-rendszer adja, amelyet az Info-Datax Kft. munkatársai fejlesztettek ki és önálló termékként is forgalmazzák. A DATAX nem pusztán a vevőminősítés alapadatként szolgálhat, hanem segítheti a vállalatokat a stratégia alkotás információs hátterében, illetve a marketing részleget a piaci pozícionálás egyes kérdéseiben, az ágazati célpiacok elemzésében. Az Ágazati Pénzügyi Mutatószám-rendszerben gyakorlatilag feldolgozásra került az összes olyan magyar vállalkozás mérlege, amelyek adóbevallást nyújtottak be az APEH-hoz. A fentiekből következően a VEMIN alkalmas minden olyan vállalkozás minősítésére, aki a társasági adó hatálya alá tartozik.
A vevők fizetési képessége és készsége tekintetében a kockázat kettős értelemben vizsgálható:
a)    mérhető kockázat
A kockázat mérését a VEMIN programmal meg lehet valósítani. A kockázat számszerűsítése a limiten, az adható kereskedelmi hitel nagyságán keresztül történik. Minél nagyobb a vevő kockázata, annál kisebb hitelt nyújthatunk neki.
b)    nem mérhető kockázat
Nem mérhető kockázat alatt azt értjük, hogy az általunk elérhető információkból nem következik az, hogy vevőnk a megvásárolt javakért fog fizetni. Erre biztosítással lehet felkészülni, amely területen szintén jelentős segítséget tudunk nyújtani.

A program elvi felépítése
1.    Benchmark
Az első lépésben a mérlegadatokból különféle mutatókat számít ki a program. A kapott mutatók összevetésre kerülnek az adott gazdálkodó szerv ágazatának azonos mutatóival és a program besorolja a vállalatot az ágazatba. A besorolás alapján kap egy értéket az adott mutató, majd pedig egy súlyszámot rendelünk hozzá. A mutatók fajtái és súlyszámai üzleti titkot képeznek, a program felhasználói nem módosíthatják azt.
2.    Szubjektív elemek feldolgozása
A minősítést végző által kitöltött szubjektív elemekre adott pontszámokat a tényezők eltérő súlyát figyelembe véve program összegzi, majd viszonyszámot képez az elérhető maximális pontszámhoz.
3.    Kockázati besorolás (scoring és rating)
Az input adatként megadott kockázati besorolás tábla alapján, az első két lépés elvégzése eredményeként a program elvégzi a minősített társaság kockázati besorolását.
4.    Limit meghatározás
A minősített vállalat egyes mérleg jellemzői és ágazati hovatartozása alapján a program meghatározza a vállalatnak adható maximális hitel nagyságát (egy szállító által nyújtható maximális hitel), amelyet korrigál a kockázati besorolás alapján.