IGÉNYAz üzleti-gazdasági élet valamennyi területén szembesülnünk kell különböző jellegű kockázatokkal. Többségük megfelelő szabályozással, fejlett kockázat-, illetve folyamatkezelési módszerekkel még előnnyé is alakítható a piaci versenyben. Ennek elérése azonban megfelelő szakértelmet, jelentős ráfordítást igényel a piaci szereplőktől, amelynek felismerése, majd beszerzése és/vagy fenntartása nem minden esetben gazdaságos.
CÉLKÖZÖNSÉGEddigi K+F munkáink során szinte valamennyi nemzetgazdasági ág szereplőivel dolgoztunk már együtt, hiszen a kockázat – mint tényező – nem ágazat-specifikus. Szolgáltatáskörénél fogva természetesen a pénzügyi szféra számára kiemelt kérdéskör, így legtöbb referenciánk is ide kapcsolódik.
ELŐNYÖKTársaságunk az ilyen jellegű gazdasági kérdések megoldásának, kivitelezésének KÖLTSÉGMENTES formáját nyújtja partnerei számára. Ennek alapja a Kutatási és Technológiai Alapról szóló 2003. évi XC. törvény, amely szerint a belföldi gazdálkodó társaságok többsége innovációs járulék fizetésére kötelezett. Ennek mértékét csökkentheti, ha költségvetési vagy non-profit kutatótól rendel meg kutatás-fejlesztést. A járulék mértéke 2004-ben 0,2%, 2005-ben 0,25%, 2006-tól kezdődően 0,3%. A járulék alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Megrendelő nem az államnak fizeti be a járulékot, hanem azt kutatás-fejlesztésre fordítja. A költségmentesség jogi biztonságát - a piacon szinte egyedüliként - a megfelelő állásfoglalással is alátámasztjuk.
MEGOLDÁSOKMunkatársaink ma már jelentős tapasztalattal, szakismerettel rendelkeznek a kockázat kezelésének, a gazdasági és üzleti folyamatok szabályozásának témakörében, erről referencialistánknál is meggyőződhet. Munkatársaink eddigi projektjeik során az alábbi témakörökben végeztek kutatás-fejlesztési tevékenységet, referencia-listánkban szereplő üzletfeleink megelégedésére:
• hitelkockázati modellek fejlesztése (scoring, rating rendszerek építése) a vállalati szektorra vonatkozóan
• viselkedés analízis (magánszemély kockázati modell)
• önkormányzatok minősítése
• nemteljesítéskori veszteség (LGD) adatmodelljének felépítése
• ingatlanfedezet értékelési modell kidolgozása
• ágazati kockázatok modellezése
• ágazati hozampotenciál modellezése, ágazati stratégiaépítés
• vállalati CRM rendszer üzleti és funkcionális specifikációjának kidolgozása
• működési kockázatok felmérése és optimalizálása
• ügyfél-szegmentációs modellek megalkotása
• ügyfél-potenciál számítása, modellezése
A széleskörű tapasztalataink alapján bátran állíthatjuk, hogy bármilyen gazdasági jellegű kutatás-fejlesztési témában bizalommal fordulhatnak hozzánk üzletfeleink.
CÉLCélunk, hogy társaságunk szaktudását és tapasztalatait valamint ügyfelünk igényeit összekapcsolva hosszú távú előnyöket nyújtsunk partnerünknek. MINDEZT A MEGRENDELŐ SZÁMÁRA KÖLTSÉGMENTESEN.
KONSTRUKCIÓMit értünk K+F alatt?
A kutatás-fejlesztés elfogadott nemzetközi definícióit és szabályait az ún. Frascati kézikönyv definiálja. Ennek alapján: „A K+F kifejezésen háromféle tevékenységet értünk: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést” … „Az alapkutatás olyan kísérleti vagy elméleti munka, amelynek elsődleges célja az, hogy a jelenségek vagy megfigyelhető tények lényegi alapjáról új ismeretet szerezzen, anélkül, hogy bármilyen alkalmazásra vagy hasznosításra törekedne. Az alkalmazott kutatás szintén új ismeret szerzését célzó eredeti kutatás. Ezt azonban elsősorban már egy bizonyos gyakorlati cél vagy elgondolás megvalósítása érdekében végzik. A kísérleti fejlesztés rendszeres tevékenység, amely a kutatásból és vagy a gyakorlati tapasztalatból szerzett ismeretanyagból merítve, új anyagok, termékek vagy eszközök előállítására, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetésére, valamint a már előállított vagy bevezetett ilyen termékek, eszközök stb. lényeges továbbfejlesztésére törekszik.”
A K+F sokáig az ipar sajátosságai közé tartozott, ma már egyre inkább elterjedt a szolgáltatói ágazatok körében is. Mivel utóbbi esetében nehezebben fogható meg a kutatás jellege, ezért itt külön példákat határoz meg a kézikönyv, illetve kizárandó tevékenységeket is megemlít.
K+F elszámolhatóság
A mai hazai törvényi szabályozás jelentős kedvezményeket nyújt a K+F tevékenységet végző vállalatok számára, bizonyos feltételek teljesülése mellett. Ennek alapja a Kutatási és Technológiai Alapról szóló 2003. évi XC. törvény, amely szerint a belföldi gazdálkodó társaságok többsége innovációs járulék fizetésére kötelezett. Ennek mértékét csökkentheti, ha költségvetési vagy non-profit kutatótól rendel meg kutatás-fejlesztést. A járulék mértéke 2004-ben 0,2%, 2005-ben 0,25%, 2006-tól kezdődően 0,3%. A járulék alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Megrendelő nem az államnak fizeti be a járulékot, hanem azt kutatás-fejlesztésre fordítja.
Emellett társasági adó oldalon további hozadékokat tudunk nyújtani partnereinknek a kutatás-fejlesztési tevékenység kivitelezésével, amelynek formáját tanácsadásunk keretében tárjuk fel.
JOGI BIZTONSÁGMiért fontos a kutatás-fejlesztési besorolás definiálása?
A fejlesztési tevékenység költségmentes megvalósulásának alapvető feltétele, hogy az elvégzett munka kutatás-fejlesztési besorolása alátámasztott legyen. Tapasztalataink szerint sok társaság nem ügyel erre a feltételre, ami kétségbe vonja a munkák elszámolhatóságát az innovációs járulékkal szemben, adóhatósági szankciókat maga után vonva.
Társaságunk ingyenes tanácsadás keretében segíti kiválasztani partnerének azokat a fejlesztési témákat, amelyek elszámolhatóak a járulék keretösszegéből. A költségmentesség jogi biztonságát - a piacon szinte egyedüliként - a megfelelő állásfoglalással is alátámasztjuk.
TAPASZTALAT – PARTNERHÁLÓZAT Társaságunk munkatársai fejlesztések széles körénél működtek közre, partnereink megelégedésére. Referenciáink a gazdasági-pénzügyi területek szinte valamennyi területére kiterjednek. Ennek egyik kulcssiker-tényezője az a kiterjedt partneri kapcsolatrendszer, amely mind a szakértelmi és tapasztalati hátteret, mind a teljes körű adathátteret biztosítja a kutatási feladatokhoz.
ADATHÁTTÉRTársaságunk munkatársai kutatási tevékenységeik során nemcsak a gazdasági, pénzügyi adatok elemzése kapcsán bírnak nagy tapasztalattal, hanem a kutatás alapját képező adatok menedzselése területén is.
Adatkereskedelmi tapasztalataink szerint az olyan nagy adatigényű szervezetek, mint például a bankszektor tagjai nem rendelkeznek jól felépített adatbeszerzői rendszerrel. Általánosságban a legfőbb probléma, hogy nem ismerik a piacon rendelkezésre álló adatokat, nem tudják honnan és milyen költséggel szerezzék be a szükséges információkat, a szervezet alegységei többször is beszerzik ugyanazt az adatot, vagy más forrást felhasználva eltérő következtetésekre jutnak.
Munkatársaink és partnereink adatkereskedelmi tapasztalatával, a területen jól felépített kapcsolatrendszerével magas színvonalú szakmai háttértudást biztosít adatmanagement területén. Partnereink olyan, – állami szervek felé is - kiépített adatkereskedelmi hálózattal rendelkeznek, amely biztosíthatja a mások számára esetleg nem (vagy nehezen) hozzáférhető adatok elérését is.
A szolgáltatásaink között részletezett kutatási témakörök adatigényét társaságunk biztosítani tudja, valamint folyamatos adatszolgáltatás révén a különböző modulok frissítésére is lehetőség nyílik.